Amikor a méhem eltávolítása után, a sugárkezelés ellenére elkezdett visszanőni a daganat, sokan körülöttem elkezdtek kétségbeesetten másik orvost keresni, ajánlani nekem.  Valamiért nem voltam akkor még rá vevő, bár a kis piros lámpa messze az agyam egyik eldugott zugában nekem is elkezdett villogni.  A férjem volt az, aki „gerilla” módra beszervezett nekem egy találkozót egy orvossal; mire tudomást szereztem róla már időpontom is volt hozzá.

Dr. H tudományos igazgató az egyik Budapesti kórházban és a férjem egyik haverjának a barátja.  Ő sem nem nőgyógyász, sem nem onkológus és először nem is értettem, hogy mit tudna értem tenni ez az ember.  Akkor még igazán ő sem tudott sokat hozzáfűzni a dolgomhoz.  Csak annyit mondott, hogy ha azt mondják nekem, hogy nem lehet megműteni ezt a daganatot, akkor keressem fel.  Fiatal vagyok, pici gyerekem van, ne fogadjam el azt, hogy nem lehet, hanem küzdjek meg az életemért. 

Természetesen azon a Pénteken rögtön őt kerestük fel, amikor az onkológusom azt mondta, hogy nincs tovább.  A sors keserédes ajándéka, hogy ő éppen valami nagyon komoly nőgyógyászati konferencián ült, olyan emberekkel egy asztalnál, akik az ország legnagyobb szaktekintélyei ezen a téren – akikkel saját bevallása szerint 10 évente találkozik egyszer.  Azt mondta, hogy ha azonnal átküldöm a leleteimet, rá tudnak nézni.

Megnézték és megvitatták, szervezkedtek, szerveződtek, végül arra a véleményre jutottak, hogy elméletileg meg lehet műteni.  Természetesen sok mindenen múlik még, ráadásul az az ember, aki meg tudja csinálni ott sem volt, viszont létezik, és így létezhet egy olyan verzió is hogy meg lehet csinálni. 

Hétfőn reggel ott ültünk dr. H irodájában, aki felvázolt nekünk egy dr. House epizódba illő műtétet, amihez kell belgyógyász, nőgyógyász, onkológus és egy biztos kezű sebész.   Egy nagyon komoly és bonyolult műtétet, szerveket és funkciókat kell majd beáldoznunk, de elméletileg meg lehet menteni vele az életemet.

Szerdára kaptam tőle pár nevet és telefonszámot.  A műtétet egy bizonyos Dr.U. tudja megcsinálni, de ő még mindig külföldön van és talán még nem is tud rólam, viszont menjek el Dr. A-hoz, aki úgymond „alá dolgozik” és csináltassak ultrahangot.  Az ő meglátásán múlik, hogy belevágnak, illetve belémvágnak e vagy sem.  Továbbá keressek fel egy bizonyos B. Professzort is, aki a II. Női klinikán osztályvezető, mert az ő ajánlásával és rá hivatkozva fogok tudni Dr. U. és Dr. A.- hoz bekerülni.  Így hát, annak immár teljes tudatában, hogy milyen komoly hátszelet készülök kifogni, elkezdtem telefonálni.

Ha már ennél a hasonlatnál maradunk, a hátszelet kifogva hihetetlen sebességgel kezdett el az ügyem kis tutaja száguldani.  Péntek reggel már Dr. A. várójában ültem, ahol egy fájdalmas, de gyors vizsgálat után kiderült, hogy ezt a daganatot ki lehet műteni, sőt, csak műteni lehet.  Felhívtam Professzor B.-t aki, bár még mindig nem beszélt Dr. U.-val azt tanácsolta, hogy készüljünk a műtétre, és hogy ne kelljen majd a minden féle vizsgálatok miatt késlekedni, már most csináltassam meg a szükségeseket, ebben kérjem Dr. H segítségét.

Hétfő hajnalban Dr. H. rendelésén gubbasztottam álmosan és még délelőtt elkészült minden vizsgálat.  Kedden délelőtt éppen az Uzsoki korházban üldögéltem az osztályvezető főorvosra várva (ha már egyszer múlt héten bejelentkeztem hozzá, akár beszélhetnék vele) amikor felhívott Dr. H.  Azt mondta, hogy a következő pár percben fel fog hívni Professzor B. titkárnője egy 20-as számról és azt MINDENKÉPPEN vegyem fel, ugyanis Dr. U. telefonszámát fogja nekem lediktálni.  Pár perc múlva jött a telefon, és én Dr. U.-t 11 körül rögtön fel is hívtam.  Azt mondta, hogy mielőtt dönt a műtétről azért ő is meg akar vizsgálni, és ha még 12-ig odaérek az István Kórházba, akkor megvár.  Naná hogy odaértem.  Megvizsgált, megbeszéltük és kitűztük a dátumot.

December 3-án fogják elvégezni rajtam azt a műtétet, amire nekem az Uzsoki kórházban az onkológusom azt mondta, hogy nem lehet megcsinálni.  Nem biztos, hogy sikeres lesz, de megpróbálják, és nekem most ez bőven elég ahhoz, hogy legyen miben reménykednem. 

Felhívtam Dr. H-t, hogy megköszönjem neki azt, ahogy kitaposta előttem az utat és fogta a kezem, amíg végig mentem rajta.  Hogy megkérdezzem, ugyan mivel tartozom én ezért, mire ő csak annyit mondott: „Semmivel Zsófika, gyógyuljon meg!”

A bejegyzés trackback címe:

http://marpedigenebbenemhalokbele.blog.hu/api/trackback/id/tr345657129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

msbean 2013.12.11. 13:56:08

Szia Zsófi

talán már csak a műtét után olvasod soraimat, , de ha a Dr. U az, akire gondolok, akkor a lehető legjobb kezekben vagy! nagyon szorítok, és meglátod, minden rendben lesz!!!

msbean 2013.12.11. 13:56:08

Szia Zsófi,

ha ez a dr. U. az, akire én gondolok, akkor a lehető legjobb kezekben vagy!!

(nekem ugyan rossz tapasztalatom nem volt orvosokkal,de a jószerencsém terelt dr U. és csapata kezei közé, és ezért nem tudok elég hálás lenni a sorsnak.
nagyon drukkolok Neked!!

OKleo 2013.12.11. 22:55:45

Én is gondolok egy Dr. U.-ra és ha egyre gondolunk, akkor valóban a legjobb kezekbe kerültél! Én szintén 33 évesen festettem fel a harci festéket az arcomra - bizonyos Dr. U. segítségével - és jelentem, márciusban lesz két éve, hogy túl vagyok a műtéten és élek, virulok, szóval hajrá Zsófi! :)

OKleo 2013.12.11. 22:55:45

Remélem, most át fog menni az üzenetem, az első kísérlet nem jött össze, nem baj :)
Én is gondolok egy dr. U.-ra és ha egyre gondolunk, akkor tényleg a legjobb kezekbe kerültél! Én is 33 évesen kellett, hogy felfessem a harci festéket az arcomra hasonló küzdelem céljából éééés most itt ülök 35 évesen, élek virulok és neked drukkolok! :)Szóval hajrá Zsófi, felépülsz! :)

studiozse 2013.12.13. 18:46:00

Szia Zsófi! Dr. U. az én ANGYALOM is (petefészek és áttétei :( ), a lehető legjobb kezekben vagy!Nagyon drukkolok Neked, és ezzel az akarattal nem lesz gond a gyógyulás!!!!! Én épp most vagyok túl a kiújulás Dr. A ultrahangozott akkor engem is) utáni műtéten és kemókon, nem volt egy nászmenet, de teljesen rendben vagyok, tökéletesen jól érzem magam, a leleteim csodásak! Hátradőlni persze nem lehet, de élvezem az életet és magam mögött hagyom az elmúlt 2 évet végérvényesen! Alternatív vonalon is sok mindent bevetettünk, nagyon szívesen megosztom Veled, ha szeretnéd! Fel kell épülni a műtétből gyorsan és hallgatni kell Dr. U-ra, mert a betegeiért él és dolgozik!!!! Küldöm a pozitív energiát én is, és imádkozom érted! Minden rendben lesz! Szeretettel: Zsuzsa

Agnes Kis 2014.09.01. 21:41:25

sziasztok!

Nagyon sajnálom Zsófit! :( Most találtam a blogjára. Sajnos engem is érint a téma és most keresek orvost. Esetleg privát üzenetben meg tudná írni valaki, hogy ki az a Dr. U és Dr. A ? És hogyan lehet hozzájuk bekerülni?Nagyon hálás lennék érte, előre is köszönöm!

Agnes Kis 2014.09.01. 21:42:41

@Agnes Kis: gnes.kis@freemail.hu az email címem

Andrea Rea Kovács 2014.09.02. 00:15:23

@Agnes Kis: Kedves Ági, válaszoltam Neked, remélem megkapod. keress nyugodtan, ha bármi kérdésed lenne!! üdv
andrea (msbean)

OKleo 2014.09.03. 21:54:55

Válaszoltam én is Ági, jelezz majd kérlek, hogy mire jutottál!