Tegnap este éppen teát készítettem magamnak, amikor a tea filterek után nyúlva a kezembe került egy doboz Joshi Bharat által fémjelzett Lúgosító tea.  Ezt a betegségem alatt szinte végig ittam, mert valaki azt mondta, hogy a lúgos környezet kedvezőtlen a Ráknak.  Miért is ne,…

Nyolc hét telt el a műtét óta, és kezdem magam egészen tűrhetően érezni.  A fájdalom intenzitása lecsöndesedett.  Most már nem érzek minden egyes öltést friss tűszúrásként a testemben, inkább átment az egész egy fajta tompa zsibbadásba.  Ülni még mindig nem…

Az elmúlt hét (hetek) olyan érzés volt, mintha a lelkem egy turmixgépben lenne.  Össze-vissza kavarognak az érzések.  Először volt egy pár nap, amikor kezdtem úgy érezni, hogy ha nem is látom még a fényt az alagút végén, legalább kezdem elhinni, hogy van alagút…

Az igazságtalan dolog a gyógyulásban az, hogy az ember mindig csak azt veszi észre, ami még fáj, ami már nem fáj, az fel sem tűnik. Én például most nagyon szenvedek attól, ahogy a belső sebeim húzódnak, sajognak, fájnak.  Sehogy sem jó!  Se ülni, se állni, főleg nem…

*English version on the bottom*  ÉS IGEN! Kerek 7 nap után végre elhagyhattam az intenzív osztályt! Biztosan lesznek még ilyen mérföldkövek, de most egy kicsit úgy érzem, hogy a nehezén-legalábbis az egyik nehezén már túl vagyok. Imádtam ott a nővéreket és hálás vagyok…

*English version on bottom!* Nem tudom elképzelni, hogy 10 nap múlva hazaengednek. Egészen elképesztőnek tűnik mindaz, aminek addig történnie kell, be kell gyógyulnia, meg kell erősödnie. Először is, gyógyuljon be az a hatalmas vágás annyira a hasamon, hogy ne kelljen…