Négykézláb puccsitok a vizsgálóágyon.  A doktornő folyamatosan exkuzálja magát a megalázó pozíció miatt, de én inkább amiatt az 5cm hosszú tű miatt aggódom, amit a gátamon keresztül belém készülnek szúrni. Fáj, természetesen fáj, de az egész csak pár másodpercig…

Már egészen úgy tűnt, hogy az élet megy tovább.  Jöttem, mentem, elfoglaltam magam.  Pilates-ra jártam, gyerek szobát dekoráltam.  Dr. U azt javasolta, hogy felejtsem el az egészet és menjek vissza dolgozni.  Erre készültem.  Kicsit kipofoztam az önéletrajzomat a Profession.hu-n…

Tegnap este éppen teát készítettem magamnak, amikor a tea filterek után nyúlva a kezembe került egy doboz Joshi Bharat által fémjelzett Lúgosító tea.  Ezt a betegségem alatt szinte végig ittam, mert valaki azt mondta, hogy a lúgos környezet kedvezőtlen a Ráknak.  Miért is ne,…

Nyolc hét telt el a műtét óta, és kezdem magam egészen tűrhetően érezni.  A fájdalom intenzitása lecsöndesedett.  Most már nem érzek minden egyes öltést friss tűszúrásként a testemben, inkább átment az egész egy fajta tompa zsibbadásba.  Ülni még mindig nem…

Az elmúlt hét (hetek) olyan érzés volt, mintha a lelkem egy turmixgépben lenne.  Össze-vissza kavarognak az érzések.  Először volt egy pár nap, amikor kezdtem úgy érezni, hogy ha nem is látom még a fényt az alagút végén, legalább kezdem elhinni, hogy van alagút…

Azért sírok, mert nincs jobb ötletem.  Tudom, hogy egyszer majd minden rendben lesz, és erre kell gondolni, de most úgy érzem, hogy semmi sincs rendben.  Egyáltalán nincs rendben.  Érzem, hogy szétszedtek belülről és máshogy varrtak vissza, és akármennyire hiszem, hogy…

Az igazságtalan dolog a gyógyulásban az, hogy az ember mindig csak azt veszi észre, ami még fáj, ami már nem fáj, az fel sem tűnik. Én például most nagyon szenvedek attól, ahogy a belső sebeim húzódnak, sajognak, fájnak.  Sehogy sem jó!  Se ülni, se állni, főleg nem…

**Translation on the bottom of this post**  Van egy kedvenc helyem a kórházban, az újszülött osztály folyosóján van egy ablak, ami a Haller utca felé néz, és ha kicsit nyújtom a nyakam látom a 24-es villamost, a zebrát ahol a játszótérről hazafelé át szoktunk kelni és…

*English version on bottom!* Elméletileg ma átengedtek volna az intenzívrol az osztályra. Akarom is, meg nem is. Nem akarom már a csöveket, az infúziókat, meg az éjszakai betegszállításokat. Azt hiszem egy néni itt múlt éjjel meghalt. Mindenesetre kaptam valami altatót, és úgy…